Halihó!
Ne haragudjatok, hogy múlt hét pénteken nem jött rész, de Németországba utaztam, és most itt vagyok szeptemberig :) Kicsit nehézkesebben tudok most írni, de megpróbálok még ezen a héten hozni egyet! :)
Csók: Pinkie
2013. augusztus 15., csütörtök
2013. augusztus 3., szombat
III.
Hali! :) Bocsi, hogy nem tegnap hoztam, de előszülinapi bulit tartottam :)) De most itt van az új fejezet! :)
Szerencsére gyorsan eltelt a hét. És
már a vonat-pályaudvarra mentem ki Hannaért. Fürkészve néztem a
leszálló tömeget, de csak nem szúrtam ki a barátnőmet.
- Kit nézünk ennyire? - szólalt meg
mellettem egy hang. Lassan kapcsolva fordultam oda, és sikítottam
fel Hanna láttán.
- Jaj, te idióta - ölelgettem meg,
nem törődve azzal, hogy a táskája a földre pottyant. Onnan
lejjebb már úgy sem esik. - Hiányzott az a nagy fejed.
- Köszi, érzem ám, hogy szeretsz -
nevetett fel barátnőm, aki legalább olyan szorosan ölelt engem,
mint én őt. - Amúgy te is hiányoztál.
Miután kiölelgettük egymást,
sikeresen feltűnt mindkettőnknek, hogy teljesen hülyének néztek
minket a pályaudvaron, így úgy döntöttünk, jobb ha eltűnünk
minél hamarabb.
Az út visszafele sokkal szórakoztatóbb
volt Hanna társaságában, hiányzott, pedig tényleg csak pár
napja nem láttam. Csak más volt azért, hogy egy városban laktunk
és percek alatt ott voltunk a másiknál, hogyha úgy volt kedvük.
De csak megszokjuk majd ezt a helyzetet is.
- Szóval akkor beleesett csak úgy? -
kérdezett vissza Hanna, miután elmeséltem az új telefonom
történetét.
- Hát igen, lehajoltam és
belepottyant - feleltem nagyot sóhajtva. Hannából kitört a
nevetés, amit nem tudtam hová tenni. Vagyis azt nem, ahogy nevet.
Mert viccesnek vicces, de ennyire nem. Így érdeklődve figyeltem a
barátnőmet, akinek meg kellett állnia megkapaszkodni az út menti
korlátba.
- De... várj - mondta, miközben
próbálta összeszedni magát, de újra és újra kitört belőle a
nevetés -, előtte vagy utána esett bele?
- Hogy érted?
- Hát mielőtt pisiltél vagy már
érted..utána? - Hanna már nagyjából lecsillapodott, de mikor
látta rajtam, hogy leesett a kérdése, nem bírta visszatartani.
- Nem vagy normális - jelentettem ki
neki, miután megbírtam szólalni a nevetéstől.
- Ezért vagyok a te legjobb barátnőd
- nyújtotta ki rám a nyelvét, majd lazán neki támaszkodva a
korlátra nézett rám - Nem válaszoltál a kérdésre.
- Nem is fogok - vágtam rá egyből,
mire elkezdte húzogatni a szemöldökét - Még előtte ejtettem
bele - adtam végül meg magam.
- Még szerencse - kacagott fel újra -
Úgy megnéztem volna, ha utána kellett volna kihalásznod.
- Nagyon vicces kedvedben vagy ma
Kreisher - löktem meg játékosan - Amúgy ha így haladunk sose
érünk haza.
És milyen igazam lett. Amennyire jobb
szórakozás volt az út, annyival is lassabban tettük meg. Már az
utcasarkon jártunk, amikor Felix felhívott, hogy hol is vagyunk.
Megnyugtattam, hogy nemsokára számíthat egy bombatámadásra az
érkezésünkkel.
Mikor megérkeztünk hatalmas csend
fogadott a házban. Hannával egyből összenéztünk, nem valószínű,
hogy Felix lelépett volna itthonról. Csendben lépkedtünk el a
nappaliig, jeleztem Hannának, hogy maradjon, míg én belopakodtam a
konyhába. Felix sarka kilógott a pult mögül. Egy hatalmas
kiáltással rávetettem magam, mire ő kiterült és Hanna is bejött
a konyhába.
- Úgy látom az értelmi szintetek nem
változott - jegyezte meg a barátnőm az ajtófélfának dőlve.
- Oh, Hanna - lökött le magáról
Fex. Ennyit rólam - Szia... Jó, hogy itt vagy.
Annyira szerencsétlenül állnak
egymással szemben, hogy az már hihetetlen. Végül egy béna
ölelést összedobtak, amin muszáj volt mosolyognom.
- Mi ez az idétlen vigyor az arcodon?
- fordult felém Felix. Úgy szerettem volna benyögni valami
beszólást a bénaságukra, de csak nem tettem.
- Nem olyan idétlen, mint a te
arckifejezésed - vágtam vissza.
- Amúgy mit akartok csinálni? -
terelte el a témát Felix.
- Úgy gondoltuk megnézünk egy
filmet, és utána majd alakul a dolog - felelte Hanna, mire Felix
felnevetett.
- Tehát kivagyok száműzve a
nappaliból, mert valami csöpögős filmet néztek. Jó értem én -
vigyorgott még mindig.
- Pontosan eltaláltad a dolgot -
mondtam Felixnek.
×
Hannával elmélyülten néztük
Channing Tatum meztelen felsőtestét.
- El kéne indítani a filmet -
jegyezte meg a barátnőm.
- Lehet - motyogtam, de továbbra is a
leállított filmet bámultam - De hát olyan jól néz ki.
- Tudom - mondta Hanna - Mit szólnál,
ha elmennénk valahova bulizni és innen folytatnánk majd a filmet?
- Benne vagyok - pattantam fel egyből.
- Szólok Felixnek is.
- Azt akarod, hogy jöjjön ő is? -
kérdezte egyből.
- Te akarod azt Kreisher - kacsintottam
rá, majd egy utolsó pillantást megengedtem magamnak Channing
kockás hasára, és mentem is Fex szobája felé. Hanna felháborodva
jött utánam, de megtorpant, amikor elértük a szobaajtót. De
gonosz vigyoromat látva erőt kapott, így berontottunk a szobába
és egyszerre ugrottunk rá az ágyon heverésző Felixre.
- Ti mit csináltok? - kukucskált ki
alólunk Fex. - Meguntátok a filmezést?
- Aha - feleltünk szinte egyszerre
Hannával, miközben mindketten kényelmes pozíciót kerestünk.
Felix néhai nyögése tudatta velünk, hogy attól mert nekünk
kényelmes, neki lehet nem.
- Arra gondoltunk, hogy elmehetnénk
valahova bulizni. Mit szólsz? - kérdeztem meg végül.
- Benne vagyok, de akkor kezdjetek el
készülni. Ismerlek titeket, és két óra alatt se lesztek kész.
- Mond valamit a srác, de olyan
kényelmes most, nem? - nézett rám vigyorogva Hanna. Felix hirtelen
megfordult és így leborultunk róla mindketten, ő pedig
kihasználva a helyzetet eszeveszetten csikizni kezdett
mindkettőnket.
- Jó, megyünk inkább készülődni -
kapkodta a levegőt Hanna. Ez volt a hadicselünk, míg Fex figyelte
mit mond a barátnőm, addig odakúsztam a párnájához. Felkaptam
az említett tárgyat és elkezdtem vele püfölni.
- Oké, megadtam magam. Ti győztetek -
adta fel Felix. Teljesen ki volt terülve az ágyon, mi pedig
győzelemittas arccal tekintettünk le rá.
- Nos, akkor megyünk készülődni -
jelentettem ki, majd otthagytuk Felixet és kisurrantunk gyorsan a
szobából.
×
Az ágyamon hasaltam, miközben Hanna a
haját göndörítette be. Én már kész voltam egy negyedórája és
már csak a barátnőm hajának elkészülésére vártam.
- Hallod - kérdeztem tőle, s közben
a telefonommal szórakoztam - mi azaz instagram?
- Hát olyan bigyó. Van neked? - ült
le mellém az ágyra.
- Az ikon itt van - böktem rá a
képernyőre. - Na szóval mi is ez?
- Képeket lehet megosztani, és akkor
lájkolni meg hozzászólni... Ilyenek.
- Ja, értem. Neked akkor van? -
kérdeztem, mire csak bólintott, majd visszament a tükör elé a
haját megcsinálni.
Úgy gondoltam bajom nem lesz, rámentem
az ikonra, ahol egyből feljött a regisztrációs űrlap.
Megadtam az email címem, egy
felhasználó nevet és a jelszót. A profilkép ráér holnap is.
És már elém is tárult az alkalmazás
főoldala.
- Nézd, - toltam Hanna orra elé a
telefont - most mit csináljak?
- Megkeressük a facebook-os
barátaidat, akiknek van instagramjuk - jelentette ki és meg is
csinálta nekem. Egyből követtem vagy húsz embert. Haladunk.
Visszakaptam a telefonomat és a képek között kezdtem el
böngészni. Néhánynál elakadt a lélegzetem, és muszáj volt
beszívecskéznem.
Annyira elszórakoztam a
képnézegetéssel, hogy már csak azt vettem észre, hogy Hanna
készen áll előttem.
- Mehetünk? - vigyorgott rám, mire
csak bólogattam, de nem nagyon néztem fel a telefonból.
- Kész vagytok már? - lépett be a
szobámba egy igencsak türelmetlen Felix.
- Naná - pattantam fel, és álltam
Hanna mellé. Felix végignézett mindkettőnkön.
- Csinos - jegyezte meg, majd ki is
ment a szobából.
A táskámba süllyesztettem a
telefonom, majd Hannába belekarolva indultunk Fex után, aki már
hívott is egy taxit. Mint kiderült, Felix kedvenc szórakozóhelyébe
megyünk, ami a város túlsó felén van, így bőven eluntuk
magunkat az úton.
A nagy csendet a telefonom csipogása
zavart meg, nagy nehezen sikerült kihalásznom a táska aljáról.
Mosolyogva raktam vissza, miután megnéztem, hogy Hanna
visszakövetett engem. Felnéztem rá, majd rám kacsintott. Nem
normális, vigyorodtam el magamban.
Röpke háromnegyed óra alatt
odaértünk, de legalább jól nézett ki a hely.
Felixet már törzstagként kezelték
és meglepődtek, hogy a húgát is hozta. Hannát csak háromszor
hozták zavarba azzal, hogy Fex barátnőjének nézték, aminek
azért titkon tuti örült.
Mind a hárman egyből a pulthoz
mentünk, ahol rendeltünk, majd Hannát egyből húztam is a
tánctérre. Azért követtem a szememmel Felixet, - hogy tudjam hol
van - egy nagyobb társasághoz ült le az egyik csendesebb sarokban.
Miután jó pár számot
végigtáncoltunk, ismét meglátogattuk a pultot, majd az italokkal
együtt úgy gondoltuk leülünk Felixékhez.
- Csak nem személyesen Felix kishúga?
- nézett rám az egyik lány, mire én bólogattam. Megpaskolta a
mellette lévő helyet, hogy üljek le. - Én Vivianne vagyok.
- Misha - mutatkoztam be én is - Ő
pedig a barátnőm Hanna.
Mint kiderült Vivianne pont olyan,
mint Hanna meg én, így nagyon könnyen összebarátkoztunk.
Néha-néha leléptünk hárman, hogy
élvezzük a zenét, de többnyire mi is ott maradtunk és
nevetgéltünk a társasággal. Mindig is tudtam, hogy Felixnek jófej
haverjai vannak, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hasfájást
okoznak a sok nevetéstől.
Használatba vettük a telefont is és
jó pár képet készítettünk, amikért úgy kellett harcolni, hogy
ne töröljék ki azok, akik épp nem a legfényesebben néznek ki a
képen.
- Jaj ne már ez tök jó lett - mondta
Hanna, miután Vivianne a harmadik közös képünket törölte ki.
- Dehogy lett jó, rólatok tökéletes.
De rólam borzalmas lett. Mennyivel könnyebb lenne, ha olyan jól
néznék ki, mint ti - sóhajtozott Vivi, mire Hanna gúnyosan
felhorkantott.
- Ha jól néznénk ki, akkor azaz
idióta rég észrevett volna - mutatott a tömeg felé a fejével
Hanna, mire én elkezdtem kuncogni. Pontosan tudtam kire céloz.
- Melyik idióta? - érdeklődött Vivi
közelebb húzódva hozzánk, Hanna pedig bánatosan közölte a
bátyjám nevét. Mire Vivi is és én is felsikkantottunk.
- Mi ez a sikítozás lányok? - jött
vissza hozzánk Fex pohárral a kezében. Hanna zavartan nézett rá
és a hajával kezdett el szórakozni, mire mi egymásra vigyorogtunk
Vivivel.
- Épp azt terveztük Mishával, hogy
megyünk táncolni - jelentette ki az újdonsült barátnőm és már
mentünk is otthagyva Hannát és Felixet.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)